Gyertyás felvonulással az öngyilkosság megelőzésére hívják fel a figyelmet

Szeptember 10-e az Öngyilkosság Megelőzési Világnap

„Te vagy a fény” jelmondattal Békéscsabán is felhívják a figyelmet az öngyilkosság megelőzésére a közelgő világnap kapcsán. A szeptember 7-én zajló eseménysorról dr. Udvardi László pszichiáter pszichológussal beszélgettek a 7.Tv Aktuális című műsorában.

– Szeptember 7-én, csütörtökön 19 óra után lesz majd az a csabai Korzó térről induló séta, amelyen az öngyilkosság megelőzésére hívják fel a figyelmet.

– Lehetőség szerint minden évben tartunk valamilyen figyelemfelkeltő akciót az öngyilkosság kapcsán. A telefonos lelkisegély szolgálat a megelőzést is szolgálja, valamint az akut öngyilkossági krízisben levők hívásának fogadását, menedzselését. Azért szeretnénk a lakosság figyelmét is felhívni erre a problémára, mert erről nem tudunk eleget beszélni. A séta is azt szolgálja, hogy láthatók legyünk valamilyen szinten, és megmutassuk, hogy ez egy jelenlévő probléma.

– Kiket várnak erre a programra, kik csatlakozhatnak?

– Ezt a sétát a telefonos lelkisegély szolgálat szervezi, de részt vesz benne a pszichológiai tanácsadó, a mentálhigiénés alapítvány és a Táliber Alapítvány. Egyébként pedig mindenkit szívesen látunk. Szeptember 7-én, csütörtökön este héttől gyülekezünk a Korzó téren, onnan fél nyolckor indulunk, a városháza előtt pedig lesz egy kis megemlékezés és zenés műsor, és elhangzik majd egyfajta kiáltvány.

– Ön fog majd beszélni, de mi az, amivel meg lehet szólítani a hallgatóságot egy ilyen témában?

– Ez egy nehéz téma. Fontos, hogy ha az ismeretségi körünkben valaki fontolgatja az öngyilkosságot, merjünk odamenni, merjük megszólítani, merjünk beszélni vele. Ne érezzük úgy, hogy ez kínos, és akkor inkább elmegyünk mellette. Ha valaki el akarja mondani, hogy ilyen gondokkal küzd és mi meghallgatjuk, megkönnyítjük neki, hogy megossza velünk ezt a nehéz élethelyzetet, vagy bármit, ami oda vezetett, hogy ilyen súlyos gondolatai vannak. Másrészről pedig fontos táplálni, hogy mindig van remény, mindig van, aki segíthet, mindig van kiút. Nyilván, ha az illető kezd beszűkülni, akkor nehéz ezt megtalálni.

– Említette, hogy a telefonos lelkisegély szolgálatot akut öngyilkossági krízishelyzetben levők is felhívják. Mit jelent ez pontosan?

– Ha akut krízisben van valaki, az azt jelenti: nagyon közel áll ahhoz, hogy megtegye. Egy utolsó szalmaszálnak tekinti a lelkisegély szolgálatot – ilyen hívás is előfordul. De felhívják a szolgálatot olyanok is, akiknek megfordult a fejében ez a gondolat és megijedtek attól, hogyan juthattak el ilyen gondolatokig. Különböző fokozatok léteznek. Van olyan, aki eljátszik a gondolattal, van, aki ezzel fenyegeti a környezetét. Sokféle hívónk akad.

– Magyarországon csaknem kétezren lesznek öngyilkosok évente, és a férfiak körében háromszor gyakoribb az öngyilkosságok száma. Ez miért van?

– A férfiak nagyobb valószínűséggel választanak olyan öngyilkossági módszert, ami úgymond hatékonyabb, ők brutálisabb eszközökhöz nyúlnak. A nőknél 2-3-szor gyakoribb az öngyilkossági kísérletek száma. Tehát mindkét nem nagyon túlreprezentálva érintett a dologban. Akik túlélik az első, vagy akár a többedik öngyilkossági kísérletet, nagy valószínűséggel eljutnak egy szakemberhez. Ha sikeres a kezelés, akkor ez nyilván nem fog ismétlődni. Valamilyen kezelést, támogatást mindenképpen kapnak, akik átesnek egy ilyen eseményen, de a rizikófaktorok közül a legerősebb az, hogy ha már volt valakinek ilyen kísérlete. Ez azt jelenti, hogy már hozott egy ilyen döntést, de szerencsére életben maradt. Emellett ez jelzés arra nézve is, hogy ő el tud jutni abba a mélységbe.

– Mekkora azoknak az aránya, akik a lelkisegély szolgálathoz azért telefonálnak, mert öngyilkossági gondolataik vannak?

– Az öngyilkossági veszélyként kódolt hívások az összhívásoknak körülbelül az öt százalékát teszik ki. Ez önmagában szerencsére kicsi arány. De ha úgy vesszük, ide a békéscsabai szolgálathoz gyakorlatilag napi szinten fut be öngyilkossági hívás, ez viszont nagyon magas szám.

– Amikor felveszik a telefont és elhangzik az, hogy ilyen szándéka van a hívónak, mi történik? Egyáltalán hogyan derül ki ez?

– Az a súlyosság egyik szintjét mutatja, hogyha az illető például bemutatkozik (ez egy anomim szolgálat), vagy az éjszaka közepén telefonál, és azzal kezdi, hogy öngyilkossági gondolatai vannak. Akkor egy úgynevezett kríziskommunikáció indul el. Nem tárjuk föl, hogy mi történt, nem megyünk bele, hanem direkt utasítások vannak, hogy akkor most hívjuk ki a mentőt, tegye félre a gyógyszert, ami előtte van. Ha a beszélgetésből kitűnik, hogy járkál a probléma körül, de nincsen abban az akut fázisban, hogy meg is tegye, akkor megbeszéljük, hogy mi történik. Próbálunk együtt vagy valami megoldást keresni, vagy megbeszéljük, hogy kihez és hová fordulhat, ha gondja van. Súlyosabb esetben mi is tudunk mentőt hívni az illetőnek, ha megadja az adatait. Egyébként gyakran tapasztaljuk azt, hogy míg a környezetével nehezebben osztja meg az ember az ilyen jellegű gondolatait, telefonon egy ismeretlennek könnyebben elmondja. Ez nemcsak az öngyilkossági krízisben igaz, hanem bármilyen lelki problémában.

– Jellemzően akik telefonálnak, milyen jellegű problémákkal hívják a szolgálatot? Ez egyáltalán kiderül-e?

– Azt legtöbbször elmondják, hogy közvetlenül mi vezetett ehhez. Aztán az egy hosszabb folyamat, hogy melyek azok a lépcsőfokok, amelyek elvezettek idáig. Sok fajta problémával hívnak bennünket: párkapcsolati, munkahelyi, élethelyzeti, családi és bármi egyéb. Amennyit tudunk, igyekszünk segíteni.

forrás: behir.hu

Címkék