Hogyan látjuk a magyarok lelki egészségét?

Ha az egyik szobából a másikba interneten keresztül értekezik a család, az az érzelmek rovására megy…

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) tapasztalatai alapján megnövekedett a családon belüli konfliktusokkal, generációs problémákkal jelentkező hívók száma. Mik állnak ennek hátterében? Hogyan látják a magyarok lelki egészségét? Erről beszélgettünk Dudás Erika, LESZ-alelnökkel, szakmai vezetővel.

Megnövekedett a családi konfliktusok, generációs problémákkal jelentkezők száma. Mit jelent ez pontosan? Milyen problémákkal keresik Önöket?

Dudás Erika: A legnagyobb probléma a magány, ami leginkább az időseket érinti. Keveset találkoznak a gyerekekkel, unokákkal. Ez egyrészt abból is adódik, hogy nem élnek közel, ritkán jutnak el egymáshoz. Régebben együtt éltek a generációk, legalábbis közel egymáshoz. Most a távolság miatt interneten tartják nagyon sokan a kapcsolatot. Nyilván minket azok hívnak, akiknek problémájuk van, nekik a magány egy nagyon nagy probléma. Nehezen tudják tartani a családtagokkal a kapcsolatot. Nem látogatják őket. Ennek több oka lehet: egészségi problémák, anyagi nehézségek, a lakóhelyek közötti távolság, nagyon sokszor pedig az érzelmi eltávolodás, hátterében állhatnak a családon belüli konfliktusok, melyek erős és tartós érzelmeket válthatnak ki az egyénben. Jellemző lehet ez a szülő és gyerek közötti kapcsolatban vagy a párkapcsolatban. Eltávolodnak egymástól. Mindennaposak a konfliktusok. Hogy családban vagy anélkül, ez azért lényeges számunkra, mert, ha rosszul működik a család, vagy pl. van egy egészségi probléma a családban, akkor az egész család sérül.

A jelenlegi konferenciájukon milyen irányban képzik ennek kapcsán az önkénteseiket?

Vizsgáljuk a család szerepét, a családi kapcsolatokat, a családszerkezet változásait, a férfi és női szerepeket, a karrier és a család viszonyát, a családon belüli konfliktusokat előadások és műhelymunkák keretében. Ez egy találkozó, egy tapasztalatcsere nekünk, illetve az előadások és workshopok egyben továbbképzések is.

Milyen egyéb trendeket látnak ezen kívül, ami a magyarok lelki egészségére vonatkozik?

Sok esetben hívnak bennünket a családon belüli, illetve párkapcsolati konfliktus, erőszak miatt. Ez nagyon sokszor krízishelyzetet jelent. A bántalmazott lehet a gyerek, az anya, a nő, de van olyan hívás, melyben a férfi az áldozat. Ez nem azt jelenti, hogy  óriás számban fordulnak elő ezek, azonban nagyon súlyos helyzetet takarnak. Ilyenkor nekünk is több időt kell fordítani a beszélgetésre, szakemberhez is irányíthatjuk őket. A tapasztalatokat pedig mi is megosztjuk egymás között. Amit tapasztaltak a telefonban, az hogyan hatott rájuk  érzelmileg, hogyan tudták feldolgozni, hová tudjuk őket tovább irányítani, mi az a módszer, beszélgetéstechnikai elem és információ amit ezekben az esetekben tudnunk nyújtani. A ventiláció során meghallgatjuk őket, együtt érzünk velük... ez már egy nagyon jó kiindulási alap, hogy utána a lehetőségeket, a beavatkozás formáit  megbeszélhessük.

Ha jól értem ez minden problémára igaz, hogy egy ilyen telefonhívás legfontosabb értéje, hogy valaki meghallgatja őket és Önök pedig továbbirányítják valamilyen szakemberhez.

Igen, persze, például az öngyilkossági krízisek esetén van egy protokoll, ami alapján működünk. A krízishelyzetben történő beszélgetés mindig jóval hosszabb időtartamú. Vannak olyan helyzetek is, amikor információt tudunk adni, vagy szakemberhez irányítjuk az illetőt.

Szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan milyen kérdések merülnek fel Önöknél?

Az ilyen jellegű hívásaink nagy része, ötven százaléka alkohollal kapcsolatos. A maradék pedig a drogproblémák, főleg a fiatalabb hívók esetében. A kapcsolatfüggőség, játékszenvedély is előfordul, de mindenképpen az alkohollal kapcsolatos probléma az, ami az első helyen van. Van, amikor maga a szenvedélybeteg hív, de nagyobb részben a családtagok. Legtöbbször a szakemberhez irányítjuk az illetőt. Ha pedig családtag hív, akkor vele arról beszélünk, hogy ez mit jelent konkrétan, milyen irányba lehetne tovább lépni, mennyire tud még együttműködni a szenvedélybeteg családtaggal, a környéken van-e olyan lehetőség, ahová el tudnak menni. Sokszor az a fontos, hogy elmondhatja a nyomasztó problémát. Mivel mi anonim módon működünk, beszélhet arról, amit szégyell. Már az jó érzéssel tölti őt el, hogy valaki meghallgatja.

Mintha ezek a lelki problémák gyakran összefüggenének. Éppen most jelent meg egy cikk nálunk, hogy a függőség mögött is az emberi kapcsolatok gyengesége, leépülése fontos tényező.

Igen, a személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak. Például, ha az egyik szobából a másikba interneten keresztül értekeznek egymással. Azt gondolom, hogy ez a kapcsolatokat sivárabbá teszi. Ilyen helyzetben is megjelennek az érzelmi problémák. Nagyon sok esetben  az édesanyák aggódnak a gyermekeikért. Illetve párkapcsolatban a házastárs a másikért. Ezek korosztálytól függetlenek. Elmondják a hívók, hogy ez mennyire nyomasztja őket, mit lehetne tenni, milyen irányba tudnak lépni... Arra biztatjuk őket, hogy minél több értékes időt tudjanak együtt tölteni, ami lehet, hogy visszafordítja az eltávolodást. Persze abban az esetben, ha jelent a másiknak valamit még ez a kapcsolat. Ez az együtt töltött értékes idő kifejezés kicsit elcsépelt manapság, de azt gondolom, hogy fontos, hogy legyen értéke az időnek, hogy figyeljünk a másikra, beszéljünk vele. Minél inkább nem személyes a kapcsolat, hanem csak sms, email vagy más okoseszköz, annál inkább eltávolodhatnak az emberek egymástól.

Mi a legfontosabb esszenciája ennek az értő odafigyelésnek, amit az önkénteseiknek tanítanak? Tanulható ez nem egy segítőnek, hanem egy olvasónak?

Mi különböző szituációs gyakorlatokon keresztül trenírozzuk az önkénteseinket az elméleti ismeretek és a személyiségfejlesztés mellett. Azt gondolom, hogy az önismeret fejlesztése, ha kívülről is tudjuk magunkat látni egy nehéz szituációban, ha merünk beszélni a másikkal, az sokat jelenthet.

forrás: hogyanmondjamelneked.hu